Amikor a nyugdíjról hallunk, akkor bizony jó, ha az eszünkbe jut, hogy már időben el kell kezdeni a takarékoskodást és megtakarítani a nyugdíjas éveinkre. Sosem késő elkezdeni, de mindenképpen ajánlott már minél előbb félretenni azt az összeget, amit a dolgos időszakkal teli években spórolunk meg.
Hogy miért fontos ez? Egészen egyszerűen azért, mert a mostani nyugdíjrendszer hosszú távon nem egy fenntartható rendszer és sajnos nem tud az idők végezetéig megfelelő gondoskodást nyújtani, pláne a mostani x, y és z generációknak. Szokták azt is mondani, hogy a mostani nyugdíjrendszer egy szép napon össze fog omlani. Manapság rengeteg cikk jelenik meg ezzel kapcsolatban, de talán ez azért túlzás, viszont az biztos, hogy időben el kell kezdeni a öngondoskodást és időben el kell kezdeni gondolkozni erről.
Hogyan működik a mostani rendszer?
A jelenlegi rendszer az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, ami azon alapul, hogy az aktív, munkaképes réteg keresetéből vonják le a járulékokat és ebből fizetik ki a nyugdíjakat. Ezzel gyakorlatilag a nyugdíjasok azt a pénzt kapják meg, amit az aktív keresők befizetnek a közös nyugdíjkasszába.
Ebből következik, hogy ennek a rendszernek a fenntarthatósága elsősorban azon múlik, hogy a népesség összetétele hogyan változik. Egészen pontosan hogyan alakul a keresőképesek tábora, ezen belül is azon foglalkoztatottak, akiknek a jövedelméből levonják a nyugdíjjárulékot, illetve kardinális kérdés az is, hogy a nyugdíjasok száma hogyan változik.
Összességében azt lehet elmondani, hogy az európai társadalmak nagy része elöregedőben van. A születéskor várható élettartam egyre csak nő vagyis a nyugdíjakat egyre hosszabban és egyre tovább kell majd fizetni. Magyarországon például a születéskor várható élettartam nagy arányban nőtt az elmúlt évtizedekben, például 1990-hez viszonyítva. Ezzel összefüggésben az is megállapítható, hogy a gyermekvállalási hajlandóság egyre csökken, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gyermek születik, így tehát folyamatosan nő a idősek aránya.
Az aktív keresőkön egyre nagyobb a teher, hiszen például 100 aktív korúra egyre több nyugdíjas jut vagyis a foglalkoztatottaknak egyre több nyugdíjas nyugdíját kell kitermelniük.
A jelenlegi rendszerben az állam csak azt a pénzt tudja szétosztani a nyugdíjasok között, amit egészen pontosan beszed az aktív korú dolgozó adófizetőktől. Ebben az esetben az állam a fenntarthatóság szempontjából kénytelen vagy a levont járulékok mértékét növelni vagy a nyugdíjkorhatárt emelni vagy pedig egyszerűen kénytelen elfogadni a tényt, hogy az adott nyugdíj a korábbi jövedelem egyre kisebb hányadát teszi ki. Ebben a faramuci helyzetben az állam igyekszik mindenkinek a kedvében járni, ami azt jelenti, hogy időről-időre kénytelen kompromisszumos helyzeteket hozni vagyis mindegyik érintett korosztálynak ad és ugyanakkor el is vesz.
Mi lehet a megoldás?
Hosszútávon semmiképpen sem az a megoldás, hogy csak az államtól várjuk a teljes nyugdíjunkat, hanem érdemes elkezdeni foglalkozni az öngondoskodással, amelyeket a magyar állam is támogat különböző formákban.
Jelenleg a különböző felmérések alapján az mondható el, hogy a megkérdezettek nagyjából fele az, aki tudatosan gondol és készül már a nyugdíjas évekre, míg a fele jelenleg egyáltalán nem foglalkozik vele. A kétkedőknek érdemes megnézniük a különböző nyugdíjkalkulátorok segítségével, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak 10-20-30 éven belül és ennek fényében döntést hozni.
Milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a nyugdíjcélú megtakarításokat.?
A legmegfelelőbb megtakarításhoz egyrészt ki kell választanunk, hogy melyik formát szeretnénk, de emellett azt is érdemes végiggondolni, hogy milyen céljaink vannak hosszabb távon vagyis milyen szempontok jellemeznek minket. Ehhez egészen pontosan el kell döntenünk, hogy mekkora összeget tudunk és akarunk félretenni, mekkora a havi jövedelmünk és ennek mekkora hányadát tudjuk a megtakarításra fordítani, van-e már megtakarításunk egy adott biztosítónál, mennyi időnk és energiánk van, hogy ezzel foglalkozzunk és az egyik legkardinálisabb kérdés, hogy még hány évünk van a nyugdíjig. Ezeket a kérdéseket mindenképpen tisztáznunk kell magunkban ahhoz, hogy a lehető legjobb döntést tudjuk meghozni.
A következő lépésként pedig érdemes végigpásztázni a különböző nyugdíj előtakarékossági lehetőségeket és ezekkel kapcsolatban is a következő szempontokat: milyen költségei vannak a megtakarításnak, mekkorák a hozamok és milyen különbségek vannak közöttük, mennyire rugalmasak ezek a hozamok és mennyire könnyű pénzzé tenni azokat. Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen egyéb szolgáltatások kapcsolódnak a különböző megtakarításokhoz és még milyen kedvezmények.
Mely nyugdíj előtakarékossági megoldásokból válogathatunk?
A nyugdíj előtakarékossági számla különböző megoldásai közül azok a szerződéstípusok tartoznak ide, amelyeknek a lejárata a nyugdíjkorhatár eléréséhez van kötve. Magyarországon az állam is támogat különböző megtakarítási formákat, amelyeket adókedvezményekkel is támogat. Ezen kedvezmények pontos feltételeit jogszabályokban is rögzítik.
Hazánkban jelenleg háromféle nyugdíj célú megtakarítási forma létezik, melyek a következők: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tulajdonképpen egyfajta pénztári konstrukció, a nyugdíj előtakarékossági számla főképpen a befektetési szolgáltatók megoldásait kínálja, míg a nyugdíjbiztosítás a nevéből adódóan egy biztosítási forma.
A három formát összehasonlítva az önkéntes nyugdíjpénztár azoknak ajánlott, akik helyett a munkáltató fizeti a tagdíjat és már csak 10-12 évük van hátra a nyugdíjig. A nyugdíjbiztosítás esetében az a jó, ha még minimum 13-15 év van hátra a nyugdíjig és azoknak ajánlott, akik stabil és magas hozamra számítanak, míg a nyugdíj előtakarékossági számla esetében ajánlott, ha jártasak vagyunk a befektetések területén és még értékpapírokkal is tudunk kereskedni.
A hozamok tekintetében az önkéntes nyugdíjpénztárnál elsősorban a magyar gazdaságtól és annak teljesítményétől függ, a nyugdíjbiztosításnál mindig az általunk választott eszközalapok teljesítményétől, a NYESZ esetében pedig a mi saját értékpapír kereskedési tudásunktól vagyis, hogy hogyan kereskedünk az általunk választott értékpapírokkal.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a teljes költségmutató 0,9 és 2,5% között mozog, míg a nyugdíjbiztosításnál ez 1,5 és 4% közötti. Az előbbinél 10 éves távon kell nézni, míg az utóbbinál időtávtól és kockázati szinttől függ ez a mutató. A nyugdíj előtakarékossági számla költségei valójában a befektetési alapok költségeitől függnek, ami 0,2 és 4% között mozog általában.
Mind a három konstrukció esetében a lejárat a tényleges nyugdíjazás ideje. Azonban vannak kisebb eltérések. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla esetében minimum 10 év kell a lejárathoz, a nyugdíjbiztosításnál minimum 3 év vagy halál vagy pedig 40%-os rokkantság esetén juthatunk hozzá a pénzünkhöz.
Végezetül pedig hatalmas nagy előnye mind a három megtakarítási formának az állam által biztosított adókedvezmény. Mind a három esetén ez évi 20%, viszont az önkéntes nyugdíjpénztár esetén ez maximum 150.000 Ft lehet, a nyugdíjbiztosításnál maximum 130.000 Ft, míg a nyugdíj előtakarékossági számla esetében ez maximum 100.000 Ft.
Mindenkinek érdemes végiggondolnia, hogy melyik a számára legmegfelelőbb konstrukció és minél előbb elkezdeni az öngondoskodást. De ezenfelül is sokat segíthet egy független nyugdíjbefektetési szakember tanácsadása, amely teljesen ingyenesen érhető el és nem kötelez semmire.
