Hozzávetőlegesen egy éves kor körül teszik meg első önálló lépéseiket a babák. Sokan ekkor teszik félre a babakocsit. Természetesen, ez babánként változhat. Van, aki sokkal korábban, van aki várat magára pár hónapot. Hasonlóképpen van ez, mint amikor a gyermek először felül vagy feláll. Ő saját maga érzi, mikor képes rá a szervezete végrehajtani ezeket a dolgokat.
A legnagyobb hibát a szülők és a nagyszülők követik akkor, ha hasonló korú gyermek van a közelben, akivel néha szinte versenyeztetik a babát. Ez a legrosszabb, amit tehetünk. Amennyiben a felülésre, felállásra, járásra kényszerítjük a gyermeket, súlyos mozgásszervi elváltozások okozói lehetünk, ami később a gyermek egészségére fontos befolyással bír és egész hátralévő életére kihatással lehet. Nem ritka, hogy még 2-3 éves gyereket is láthatunk sport babakocsiban. Ennek nem csak egészségügyi, hanem praktikus okai is lehetnek. Például az anyuka siet, hosszú útra készül gyalog, tömegközlekedéssel, és egyszerűbb lehet babakocsiban tolni a gyereket. Nem minden anyuka bír el 14 kilót egész nap.
A túl korai mozgás erőltetése okozhat még gerincferdülést és egyéb mozgásszervi elváltozásokat. A felállás és járás esetében gyakori a bokasüllyedés. A gyermek saját maga érzi, hogy mely az a pillanat, amikor már elég erős a lába ahhoz, hogy ráálljon. Tornáztatással és egyéb motivációkkal hathatunk ezeknek a folyamatoknak a meggyorsítására, de fizikailag ne kényszerítsük rá. Amennyiben időnek előtte felállítjuk a gyermeket egy olyan helyen, ahol tud kapaszkodni és ott hagyjuk, nyilván állni fog a gyermek, mert fél az eleséstől. Amennyiben még nem elég erős a lába és a bokája, hogy magától tenné meg ezt a lépést, mechanikus elváltozások okozói lehetünk. Másrészről súlyos stresszt okozhatunk ezzel a babánál, mint a felállással és járással, mind az elvárásokkal és feladatok teljesítésével kapcsolatban. Súlyos traumaként érheti meg, mely a későbbiekben hatással lehet rá minden egyes alkalommal, amikor elvárásokat támasztunk vele szemben. Továbbá, amikor a szomszéd gyerekhez hasonlítjuk őt, hogy bezzeg ő fiatalabb és már sétál, azt szintén traumaként érheti meg, értéktelennek érezheti magát, ezért ne hasonlítsuk őt senkihez. Mit számít pár év múlva, hogy a baba tizenkét vagy tizenhárom hónaposan kezdett-e járni.