Manapság már a legtöbb ember számára elképzelhetetlen lenne az élet a mobiltelefonja nélkül. Az okostelefonok azonban sokkal többre képesek, mint a korábbi készülékek, melyek csak telefonálásra, és üzenetküldésre voltak alkalmasak. Segítségükkel lehetünk bárhol, fel tudunk kapcsolódni a világhálóra, ezáltal pedig részesei lehetünk a folyamatos információáramlásnak, és állandóan kapcsolatot tudunk tartani ismerőseinkkel. Az is egyre gyakoribb, hogy már egészen fiatal korban megtanulják, és el is kezdik használni ezeket az eszközöket a gyerekek. Nem is kell ezen meglepődni, a mi fogyasztói szokásaink alakítják a piacot, így valóban egyre természetesebbnek tekinthető az, hogy már nagyon korán kapnak a csemetéink mobilt. Nincs ezzel gond, amíg nem esünk olyan túlzásokba, hogy ez a készülék határozza meg teljes mértékben a napunkat, és az életünket is.
Mik az okostelefon függőség jelei? Első sorban az, hogy az egész nap folyamán, folyamatos késztetést érzünk arra, hogy a kezünkbe vegyük, és használjuk a telefonunk. Akkor van nagy baj, amikor a legelképzelhetetlenebb szituációkban is elővesszük, és használjuk is a készüléket. Abban az esetben is van ok az aggodalomra, amikor megrövidül az alvással töltött idő az miatt, hogy este később fekszünk le, reggel pedig inkább hamarabb felkelünk, hogy még egy kicsit nyomogathassuk a mobilunkat. Ideges, és ingerült leszel, ha nem tudod akkor elővenni az okoseszközöd, amikor te akarod? Ez is lehet egy jele annak, hogy a függőség felé haladsz.
Igencsak erős jel lehet, ha mindössze azért vesszük elő a készülékünket, hogy megnézzünk valamit, és hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy már több minket egy órája a kezünkbe van. Abban az esetben, ha te is tapasztalod magadon ezeket a jeleket, érdemes legondolkodni, hogy valóban rendben van e az így. Kérjük ki környezetünk véleményét arról, hogy mit gondolnak erről a szokásunkról, számukra is zavaró-e már, hogy egy beszélgetés alkalmával is a kezünkbe van az okostelefonunk, és folyamatosan rá is nézünk. Természetesen nem kell egyből szakemberhez rohanni, mi saját magunk is sokat tehetünk a változás érdekében.
Kezdésnek érdemes eldönteni, hogy mikor fogjuk a nap folyamán használni a telefonunkat a munkán kívül, és mennyi időre. Nem kell egyből drasztikusan változtatni, a fokozatosság elve itt is sokat segíthet, de tartsunk ki az elhatározásunk mellett, és ne lépjük túl a korábban megszabott szabályainkat. Keressünk magunknak más unaloműző elfoglaltságot, ne csak a telefonunk használata legyen az egyetlen olyan tevékenység, amiért nyúlni tudunk akkor, amikor például várakozni kell. Egy jó könyv, vagy egy kis zenehallgatás remek elfogultság lehet ilyenkor. Talán a folyamat elején furcsának tűnhet majd, de előbb- utóbb rá fogunk jönni, hogy az állandó telefonhasználaton kívül is van élet!
