Sajnálatos módon egyre több helyen találkozhatunk országszerte a szennyezett talaj problémájával, melynek megtisztítása többféle módszerrel történhet, a legnépszerűbb és talán legegyszerűbb a teljes talajcsere alkalmazása, mely egy kifejezetten környezetbarát alternatíva.
Mindez annak ellenére is kijelenthető, hogy a folyamatnak megvannak a maga szabályai, melyeket rengetegen nem ismernek. Mivel kifejezetten érdekes, hogy mire kell odafigyelni egy földterület megtisztításakor, az alábbiakban összegyűjtöttük ezek közül a legfontosabbakat!
Amikor a talajcsere már elkerülhetetlen
Mielőtt termőföld rendelésére adnánk a fejünket, a téma kapcsán érdemes feltenni a kérdést: egyáltalán mikor van szükség talajcserére? Mikor szennyezett annyira egy talaj, hogy azt el kell vitetni és a helyén friss felszínt kialakítani? Itt fontos kiemelni, hogy nagyon sok esetben nem is szennyeződésről van szó, hanem pusztán egy díszkert kialakításáról, hiszen a füvesítés és a növénytelepítés előtt erősen ajánlott elvégezni ezt a műveletet a megfelelő minőségű végeredmény érdekében.
Nyilván nem minden esetben, de rengeteg lakóház kizsigerelt termőföldre épül, olyan helyekre, ahol már nem termeszthető növény, ezáltal a talajminőség nagyon rossz, kevés a tápanyag. Tipikusan ilyen például a homokos vagy az agyagos talajtípus, ami mellett nyilván előfordulhatnak különféle szennyeződések, rögök vagy törmelékek, melyek talajcserére adnak okot. Házat ugyanis lehet építeni ilyen közegben, de egy díszkert kialakítására a legtöbbször már egyáltalán nem alkalmas.
Fontos, hogy mindenhol egységesen legyen kitermelve a régi föld
Elengedhetetlenül lényeges egy talajcsere esetén, hogy a rossz minőségű talaj kitermelése egyenletesen történjen. Ha valahol csak 10 centiméter, máshol pedig 30 centiméter kerül kiásásra, akkor a friss felület minősége is ugyanilyen hullámzó lesz, így a kert egyik végében alig akarnak majd nőni a növényeink, a másikban pedig csodaszép fák, virágok és méregzöld gyep vár ránk.
A fenti gyakorlat azért is jelent problémát, mert az egyenetlen talajból sokkal nagyobb valószínűséggel kelhet ki gyom ott, ahol csak kevesebb lett leszedve. Szintezni nem ezen a ponton kell, az ráér majd az új felülettel. Hasznos praktika, hogy a kitermelés után a kimart területet pár napig locsoljuk, majd megvárjuk, hogy mennyi gyom kell ki belőle. Ezeket érdemes gyomirtóval eltávolítani, majd erre felhúzni a friss réteget.
Az új felület kialakításával is vigyázni kell
Természetesen nem elég a talajcseréhez tökéletesen előkészíteni a területet, elengedhetetlen lesz hozzá az is, hogy a friss réteget megfelelően betermeljük a helyére. Soha nem szabad például géppel teríteni! Nyilvánvalóan elengedhetetlen, hogy a friss termőföldet gépek hordják be a területre, de ha egy markológépet fogadunk az elterítéshez, akkor annak hosszabb távon negatív következményei lesznek.
A nehéz markoló ugyanis amerre jár, ott tömöríti a földet, sok helyen azonban meghagyja porhanyósnak, ami pár éven belül hullámos felszínkialakítást eredményez majd. A területre behordott földkupacokat minden esetben gereblyével és lapáttal, emberi erővel kell elteríteni mindenhol. Nyilván valamilyen tömörítő megoldást alkalmaznunk kell, az egyszerű kézzel húzható henger vagy egy lapvibrátor például jó alternatíva lehet ilyenkor.
A friss talaj mindig süllyed, ezzel pedig számolnunk kell
Hiába tömörítjük azonban talajcsere esetén mindig a frissen behordott földet, nagyon fontos tudnunk, hogy tökéletes munkát lehetetlen végezni abban a tekintetben, hogy biztosan lesznek olyan részei a kertnek, ahol utólag megsüllyed majd a felszín. Ez nem a munkát minősíti, nem a föld hibája, ez természetes folyamat, a föld ugyanis tömörödik, formálódik, ezáltal néhány kiadós eső után nyeri csak el végleges formáját.
Azt nyilván az egyenletes kitermeléssel és betermeléssel szabályozhatjuk, hogy ne foltokban, ne hullámokban süllyedjen a friss terület, hanem gyakorlatilag egyben tömörödhessen össze az egész. Ez azért nagyon lényeges, mert számolni kell ezzel a tulajdonsággal – még ha a tömörödés mértékét a föld fizikai sajátosságai is befolyásolják –, tehát mindig lényeges magasabb réteget betermelni, mint amennyit kitermeltünk.
Mennyi az annyi?
Természetesen nagyon fontos konkrétumokról is beszélni, ha a talajfrissítés szóba kerül, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mélyen termeljük ki a régi földet, illetve mikor és mennyire kell alaposnak lennünk. Példának okáért egy egyszerű füvesítés esetén, ahol csak a gyomok és a kártevők kiirtása, valamint a tápanyagban gazdag felszín biztosítása a cél, elegendő lehet már 10 centiméter régi föld kitermelése is, de 20 centiméternél többre soha nem lesz szükség ehhez.
Amennyiben a talaj nagyon fertőzött valamilyen oknál fogva, nyilvánvalóan ennél sokkal alaposabb munkára van szükség. Ilyenkor akár az 50 centimétert is elérheti a kiásott föld mértéke. Ennél mélyebbre nem érdemes menni, hiszen ahol még 50 centiméter alatt is probléma van a talajjal, ott jellemzően inkább jobb, ha nem épül ház és nem létesül díszkert.
